01. Choose Your Fate
02. Massacre
03. Issues
04. Zombie Dance
05. Gorgeous Nightmare
06. City of Sin
07. Day of Reckoning
08. Lost In Darkness
09. Prepare Your Weapon
10. World Around Me
11. The Aftermath (The Guillotine Part III)
myspace: http://www.myspace.com/escapethefate
Escape the Fate - Escape the Fate (töltsd le)
A várva várt album megérkezett ugyan, de számomra nem hozta azt a szintet, amit ez a banda az előző nagylemezük után felállított. Nem kell azonban megijedni, mert még így is kategóriája messze legjobb zenekara. A dolog lényege inkább az a tény, hogy a This War Is Ours egy piszkosul dögös, kegyetlenül jó, igazi rock csemege volt és az elsöprő lendületével egyedi stílust alkotott. A mostani Self-titled szerzemény már sokkal megszokottabb trendet követ. Ha úgy tetszik a srácok egy kicsit beálltak a sorba egyéniségeiket csöppet a háttérbe szorítva. A stílusuk és hangulatuk is komorabb lett, ami rányomta a bélyegét az összes számra. Az album legfőbb paraméterei tizenegy track és valamivel több mint negyven perc. A produceri munkálatokat az a Don Gilmore végezte, aki legutóbb a Bullet For My Valentine - Fever című lemezénél alkotott hatalmasat. Hát ez most nem igazán jött össze. Holott megannyi híresség is inspirálta az együttest. Köztük is legnagyobb név a Marilyn Manson-t és Rob Zombei-t is megjárt gitáros John 5, valamint Mick Mars a Mötley Crüe-ból. Szóval a sikerhez ismételten minden adott volt és tulajdonképpen jó album lett, de ezen banda esetében a jó kategória elég elszomorító.
Az egész egy sejtelmes nyitánnyal kezdődik és a Massacre őrülettel folytatódik. Elég erős indítás ez, de valamennyire megfesti az album alaphangulatát. Ez a hangulat azonban ahogy már említettem nagyon komor, komoly és a továbbiakban "vidám" pillanatra ne is számítsunk. A harmadik helyen az Issues található, amely még az album megjelenése előtt kijött. A számot a banda, valamilyen érthetetlen ok miatt klippre is vitte. Már csak azért érthetetlen ez a döntésük, mert az album leggyengébb, legsablonosabb, legötlettelenebb nótája. Monte gitárszólóján kívül minden momentuma értékelhetetlen. Itt jegyezném meg , hogy talán ő tett hozzá a legtöbbet a számokhoz és egyéni megmozdulásai rendre feldobják azokat. Figyelemreméltó jelenség. Na de haladjunk tovább, mert valahogy innen kezd értékelhetőt mutatni a lemez. Mind a Zombie Dance mind pedig a Gorgeous Nightmare nagyon tetszetős, technikásabb dalok. Ezeknél már fel-fel kapja a hallgató a fejét. A City Of Sin ismételten keményebb szám, de inkább ilyen átvezetőnek mondanám. A Day Of Wreckoning-től azonban a következők egytől egyig remek alkotások. Kiemelném azt a csodát, aminek neve World Around Me. Fantasztikus számról van szó. Nagyon lassú és érzelmes dal, tökéletes hangszerelésben, kiegészítve klasszikus hangszerekkel és ódai effektekkel díszítve, amire a habot ismét Monte szolgáltalja egy eszméletlen gitárorgiával. Nem is gondoltam volna, hogy a srácok még ezen az albumon képesek örökre maradandót alkotni. A lezárás a jól megszokot The Guillotine harmadik része The Aftermath névvel jegyezve. Az album kiadását egy delux verzió is követte két új számmal, valamint a "borzalmas" Issues elektronikus zene(?) formájában. 10/7
Az egész egy sejtelmes nyitánnyal kezdődik és a Massacre őrülettel folytatódik. Elég erős indítás ez, de valamennyire megfesti az album alaphangulatát. Ez a hangulat azonban ahogy már említettem nagyon komor, komoly és a továbbiakban "vidám" pillanatra ne is számítsunk. A harmadik helyen az Issues található, amely még az album megjelenése előtt kijött. A számot a banda, valamilyen érthetetlen ok miatt klippre is vitte. Már csak azért érthetetlen ez a döntésük, mert az album leggyengébb, legsablonosabb, legötlettelenebb nótája. Monte gitárszólóján kívül minden momentuma értékelhetetlen. Itt jegyezném meg , hogy talán ő tett hozzá a legtöbbet a számokhoz és egyéni megmozdulásai rendre feldobják azokat. Figyelemreméltó jelenség. Na de haladjunk tovább, mert valahogy innen kezd értékelhetőt mutatni a lemez. Mind a Zombie Dance mind pedig a Gorgeous Nightmare nagyon tetszetős, technikásabb dalok. Ezeknél már fel-fel kapja a hallgató a fejét. A City Of Sin ismételten keményebb szám, de inkább ilyen átvezetőnek mondanám. A Day Of Wreckoning-től azonban a következők egytől egyig remek alkotások. Kiemelném azt a csodát, aminek neve World Around Me. Fantasztikus számról van szó. Nagyon lassú és érzelmes dal, tökéletes hangszerelésben, kiegészítve klasszikus hangszerekkel és ódai effektekkel díszítve, amire a habot ismét Monte szolgáltalja egy eszméletlen gitárorgiával. Nem is gondoltam volna, hogy a srácok még ezen az albumon képesek örökre maradandót alkotni. A lezárás a jól megszokot The Guillotine harmadik része The Aftermath névvel jegyezve. Az album kiadását egy delux verzió is követte két új számmal, valamint a "borzalmas" Issues elektronikus zene(?) formájában. 10/7
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése