Volbeat - Beyond Hell/Above Heaven

megjelenés éve: 2010
tracklist:
01) The Mirror And The Ripper [4:00]
02) Heaven Nor Hell [5:22]
03) Who They Are [3:42]
04) Fallen [5:00]
05) A Better Believer [3:24]
06) 7 Shots [4:44]
07) A New Day [4:06]
08) 16 Dollars [2:48]
09) A Warrior's Call [4:23]
10) Magic Zone [3:51]
11) Evelyn [3:29]
12) Being 1 [2:22]
13) Thanks [3:42]

myspace: http://www.myspace.com/volbeat

Elvis él és virul. Amióta feltámadt azonban kicsit megváltozott a zeneiizlése, de mái napig hű rajongóihoz és régi önmagát semmiért se hazuttolná meg. Szóval amikor újjáéledt egyből gitárt ragadott és azóta metál dallamokat penget. Természetesen ez a kis bevezető fikció, valóságalapja mégis több, mint azt első hallomásra gondolnátok.

A realitás talajára visszatérve a história valamelyest máshogy szól. A mára Dánia csaknem elsőszámú rock bandája a címben szereplő 2001-ben alakult Volbeat egy hús és bőr emberekből álló metál zenekar, akik zeneihatásaik között nagybetűvel emelik ki Elvis Presley-t. Mivel a keményebb hangzást sem vetik el, sőt rendre belecsempészik dalaikba a zúzós és súlyos témákat, stílusi kategorizálásuk okozhat némi fejtörést. Több helyen olvastam, hogy elvis metal-nak, metal "n" roll-nak vagy metalabilly-nek nevezik az ő kis zenei világukat. 

A lényeg a lényeg ez az egyveleg valami fantasztikusan tetszetős irányzat kialakulásának látszatát mutatja. Tulajdonképpen engem már az első meghallott akordok után megvettek. Sajnos komoly múltbéli tapasztalataim nincsen a srácokkal kapcsolatban -ami megjegyzem nem marad így- ezért csak az idei nagylemezükre szorítkoznék, aminek címe Beyond Hell/Above Heavon.

Ez a cím erősen ellentétbe állítja a végleteket és ha ez nem lenne elég a banda mellékelt egy művi alkotást a borítóra. Ez a képi világ nagyon tetszik a zenekarnak, és minden kiadványukat hasonló szellemben tervezik. A nyitányként szolgáló The Mirror and the Ripper nem lett akkora durranás, de kellően bevezeti a gyanútlan hallgatót ebbe a nemmindennapi világba. A folytatás már magáért beszél (szól). Szájharmónikás, laza hard rock-os stílussal fogadja a hallgatót, ami természetesen a csúcsponton kiteljesedik. A harmadik szám ismét figyelemfelkeltő és csak győzzük kapkodni a fejünket a gyors váltás miatt. Ez már bizony komoly metál nóta. A java azonban csak ezután következik, melynek felvezetője a Fallen. A banda egyéniségét lejobban jellemző alkotás. Erős, határozott dallamok egyszerű szerkezetben megkomponálva. A téma érzelemdús és melodikus. Abszolút slágere ennek a lemeznek. Ahogy írtam ettől kezdve a magas szintet tartva jönnek a jobnál jobb track-ek. Kiemelkedő a 16 Dollars, ami egy az egyben rock "n" roll, némi modern kozmetikázással. A félreértések elkerülése érdekében tisztázzuk az Evelyn című hardcore, grindcore elemekből táplálkozó művet. Természetesen nem az ordítással van bajom, sőt vannak olyan stílusok, melyek megkívánják ezt és vannak bandák akiktől el is várom. Viszont az artikulálatlan hörgésnek nem vagyok a híve. Ami azt illeti ez a szám se szól teljesen erről -mivel a közepe felé égi magasságokba emelkedik a hangsúly (fő ellentét jelenet), De srácok, minek elrontani ezt a jó albumot?! Na mindegy én nem írom le őket emiatt, mivel az album többi részében sehol se adnak utalást ilyen "zenei"elképzeléseikre. Mindent összevetve nagyon érdekes és vagány zenét játszanak. Nem mellékes az énekes Michael Poulsen öblösen mély hangja valóban hasonló a valaha volt rock"n"roll Királyéhoz. Örülök, hogy megismertem őket.10/9