A Day To Remember - What Separates Me From You

megjelenés éve: 2010
tracklist:
1. Sticks & Bricks
2. All I Want
3. It's Complicated
4. This Is the House That Doubt Built
5. 2nd Sucks
6. Better Off This Way
7. All Signs Point to Lauderdale
8. You Be Tails, I'll Be Sonic
9. Out of Time
10. If I Leave


myspace: http://www.myspace.com/adaytoremember
A Day To Remember - What Separates Me From You (töltsd le)

Az A Day To Remember ismét letette névjegyét a kreatívan megmunkált pop punk és hardcore egyvelegét képző mostanában igen kedvelt modern zenei stílus -egyre nagyobb és sok zenészt foglalkoztató- díszes asztalára. A "munkamániás" floridai banda újra bizonyította, hogy ez a formáció nem csak egy a sok közül. A legutóbbi Homesick anyaguk óta a srácok már-már tévedhetetlenek. A munkáik egytől-egyig profizmust és fantasztikus érzéket mutatnak, amellyel minden dalukat felruházzák és a lehető legjobban készítik el. Hál' az égnek az idei nagylemezük se kivétel, és a teljesítményüket csak pozitívumokkal tudom jellemezni. Stílusilag olyannyira hasonlít a Homesick-re, hogy akár közvetlen folytatása (Part 2) is lehetne. Mind a hangszerelés, a témák, de még az apró ritmikai egységek is majdcsak ugyanazok. Jelen esetben ez csak még tetszetősebbé teszi az albumot, mert hát miért változtatnának azon, ami már egyszer lehengerlő volt. Senki ne gondolja, hogy ezek az ismétlések unalmassá tennék a nótákat. A zsenialitásuk pont ebben nyilvánul meg; úgy alkotják újra és újra elképzeléseiket, hogy közben minden számban elrejtenek valami abszolút tökéletes momentumot.

Az album címe What Separates Me From You, ami tíz számot tartalmaz némivel több mint félórában. A srácok második közös munkájukat végezték a New Found Glory-ból méltán ismert Chad Gilbert-tel. Én leginkább ezen szemény jelenlétének tudom be, hogy a valamikori "halálhörgős" vadságot szépen lassan felváltja a populáris elemek túlnyomó többsége a zenéjükben. Igaz soha sem volt mogorva mentalitásuk a zenekar tagjainak, én mégis úgy látom, hogy mostanában a komolyságot és vidámságot más oldaláról közelitik meg. A dolog pikantériája azonban, hogy az album egy elég zúzós, hörgős vokállal indít, de ezután szépen lassan körvonalazódnak a fent említett megállapítások. A folytatásban az az All I Want robog, amely a lemez beharangozója is volt. Ezután jönnek sorba a jobbnál jobb trackek, ezekre külön nem is térek ki. Viszont van egy dal az utolsó előtti helyen, ami igencsak említésre méltó. Ez egy komolyabb része a lemeznek és ez a szám talán a korong csúcsa. Igen igen az Out Of Time van szó. Mindent összevetve örülök, hogy van még olyan banda, aki albumról albumra képes hozni a tőle elvárható teljesítményt.10/9