Igaz ez a klipp kb. most lehet egy éves, de talán még éppen aktuális. Így az ünnepek végére úgy gondolom belefér egy ilyen kis visszatekintés, ha másért nem is, azért jegyezzük meg, hogy ennek a blogspot-os oldalnak is ezen band elemzésével indult el hódító útja még anno.
Az említett bejegyzés ez év március elsején került ki a blogra és természetesen oka van annak, hogy pont ezt a zenekart választottam nyitánynak. A srácok zenei érzéke fantasztikus; Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését további információért klikkeljen http://punkwyktor.blogspot.com/2010/03/neverstore.html
megjelenés éve: 2010
tracklist:
01) Szörnyek pedig léteznek [1:05]
02) Ha látod magad [3:57]
03) Mászunk a fényre [3:32]
04) A jók oldalán [2:32]
05) Ha elkezdődik a harc [3:39]
06) Csak ennyi kell ezután [3:08]
07) Óda a celeb lányhoz [3:10]
08) Hazudni kell [3:18]
09) Az állatok dala [3:13]
10) A győztesek dala [3:39]
11) Húzzál gumit [3:14]
12) Ami az életben nem lehet a tiéd [5:14]
Alvin és a mókusok - Szörnyek pedig léteznek (töltsd le)
Ritka magyar együttesek egyike számomra az Alvin és a mókusok. A már már külön zenei kultusszal rendelkező banda olyan rengeteg munkát fektet évről évre a hazai punk műfajba, hogy elismerés és tisztelet nélkül nem is említhetjük őket. Tehetségük és kitartásuk megkérdőjelezhetetlen. Minden rajongó tisztában van azzal, hogy egy Alvin albumtól mit várjon. Nem kell túlragozni a dolgokat és nagy elvárásokat támasztani egy olyan zenekarral szemben, melynek tisztán látható a szándéka és tudja, hogy mit akar elérni a zenéjével. Ők így érzik magukat jól és így szórakoztatnak már '94' óta.
A zenei koncepció megalakulásuk kezdetétől folyamatosan egy bizonyos jelmondat köré épül; "Tartjuk a tükröt!". Ez a 2010-es év végére megjelenő Szörnyek pedig léteznek című albumuknál sem alakult másképpen. Maga a korong a főcímdallal indul. Itt még sokat nem sejtet a dolog, de nagyon tetszetős a szám -én még tovább is elhallgattam volna-. Az a bizonyos minimális hangszerelési stílus modifikáció -amiről a banda is tájékoztat minket hivatalos oldalukon- a második dalnál (Ha látod magad) bontakozik ki először. Alvinékhoz képest túl gyors és monoton dübörgésre emlékeztetve, abszolut keményen indult ez a nóta. Nekem tetszik ez a kis speciális plusz hatásegyveleg, mely az album végéig kitart. Az egész mondanivalónak nagyobb nyomatékot biztosítanak a súlyos gitár-és dobtémák. Ettől eltekintve a dalok tipikus Alvin szerzemények. Mondjuk az én magánvéleményem, hogy a banda mára megunta a sok anyázást és ahelyett, hogy szindna mindent és mindenkit -sokszor jogosan-, inkább kompromisszumokat köt saját elveivel, valamint több iróniát használ mint valaha, így kiélezvén a humor segítő erejét azokra a komoly témákra mellyel rendszeresen foglalkozik. Az én kedvencem a Csak ennyi kell ezután. Ilyen jó számot még nem gyártott ez az együttes.10/7
A The Damned Things ígéretéhez híven megjelentette első bemutatkozó albumát. Erről a különleges formációról úgy gondolom sokan hallotak már, aki azonban lemarad volna annak itt egy kis frissítő információ. A banda összeállása első pillanataiban kijelentette a nagyközönség felé, hogy a híresztelésekkel ellentétben ez egy nagyon komoly elhatározott döntés volt és szó sincs b-side típusú projektről. Ezzen kijelentésüket egy elég jó kis lemezzel támogatták meg.
Az Ironiclast nem fogja átírni a rock történelmet, de valami olyan pluszt ad hozzá, ami már régóta hiányzik belőle. Én már jó ideje nem találkoztam ilyen pozitív, életerős rock zenével (természetesen itt a keményebb vonulatra gondolok). A dalaik összessége nagyon jól hangszerelt heavy és hard rock stílusban mozog. Nagy különbségek nem jellemzők, vannak lágyabb és vannak nehezebb nóták, de ritmikailag mindegyik pompás szerzemény. Erőssége lehet majd a srácoknak a humor, ami nem igazán ennek a műfajnak a sajátossága, ők azonban rendkívül jól bánnak vele. Persze ez csak a dalok témájában és vizuális előadásában (koncerten és videó klippeken) nyilvánulhat meg kellőképpen. A videó klippes megoldást már mi is megtekinthetjük, mivel a srácok nem sokat sza**kodva el is készítették az album legjobb számához a képi anyagot. A szám nem is lehetne más, mint a We've Got A Situation Here. A klipp sztorija átőleli valamelyest a megalakulást és azt ahogy megtalálják a zene erejét. Mindezt egy poénokkal teli történetben megkreálva. 10/7
A méltán híres kanadai Mute zenekar legutóbbi albuma (The Raven) hatalmasat szólt és meghozta a sikert az együttesnek. A srácok örületes technikai elemekkel díszítik a tulajdonképpen egyszerű melodikus punk rock-ot. Nagyon jó hír tehát, hogy a srácok újra munkába lendültek. Az előkészületekről fel került egy videó is a netre, szerintem ez már az original dobsáv lesz. Hallgassuk hát mi jót ígér nekünk a Mute a jövőben!!!
-Én úgy érzem a dobtémákban nem fogunk csalódni.
Régen foglalkoztam már igazi hamisítatlan nyers punk bandával. Ennek oka talán, hogy ebben a piszkosul régi műfajban az utóbbi időben nem olyan nagy a mozgolódás. Persze a régi nagyok még mindig kitartóan gyártják a dalaikat, de az újonnan alakult hasonszőrű fiatal zenekarok nem tudják kellően érvényesíteni tehetségüket. Ebben az újkori rock zene dömpingben nem is csoda, hisz kinek kellenek már a vörösre festett hajópadló ragasztóval tüskésre feldúrt hajú, biztostűt pirszingnek használó, szegecses bőrmellényt és bakkancsot viselő, a társadalmi normákra magasról sz*ró, szókimondó punkok?! Hát nekem. Feltéve ha a külső megjelenés és belső gondolatok mellett van minőségi zenei tartalom. És bizony az együttesek nagy százaláka itt bukik el nálam. De vannak még csodák és ezen gondolattal maximálisan felvértezve mái napig keresem az új nemzedék leendő patináns formációit.
ForeverRules
Utóbbi kutatásom eredménye honan is kerülhetett volna elő, ha nem a szédületes sebességgel feltörekvő keleti félteke zenei mekkájából; Japánból. Nem győzöm hangsúlyozni, milyen lendülettel ontja magából ez az ország a rock zene minden ágát képviselő figylemre méltó együtteseket.
Jelen esetben a Radiots nevű banda nyűgözött le. Az első bekezdésben részletesen taglalt stílus hűséges elkötelezetjei és pár éven belül jelentős képviselői is lesznek ezek a srácok. Az előző megállapításomat információ hiányában csak a legutóbbi 2009-es nagylemezükre tudom alapozni. A Forever Rules mind témájában, mind felépítésében és hangszerelésében követi a régi "szabályokat". Van egy örült énekes, egy egyszerű de pontos dobos, egy basszeros, aki nem csak alájátszik a nótáknak, hanem rendre vezeti is azokat, valamint egy kiváló ritmus gitáros, aki ha kell belecsap a szólókba is. A dalok aránylag rövidek -néha azonban meglepően terjedelmesek- gyorsak és közepes tempójúak. A banda tagjai zenei hatásuk közé sorolja a Rancid a Social Distortion a Bad Religion a NOFX és a Fologging Molly nevezetű punk rock óriásokat. Az utóbbit hangzásukban eléggé előtérbe is helyezik, mivel sok dalukban fedezhetők fel a celtic punkra jellemző vonások. A szóban forgó album már egyre több nagy letöltőállomáson is megtalálható és közkedvelt link is. A lemez egyik dalához a Dream of World-höz még egy klippet is leforgattak. Hát egyenlőre ennyi kis tájékoztató erről a reményteljes zenekarról. Hallgassátok őket, érdemes !!!
Örömmel tölt el, hogy a valamikori nagy rajongásnak örvendő, jobbára pop punk stílusban tevékenykedő amerikai The Ataris zenekar feltámadt halottaiból és újra életerős nótákat gyárt. A legutóbbi 2007-es Welcome The Night nagy melléfogás volt, de ezt nem csak a rajongók, hanem a banda tagjai is érezték. Már a borzasztó fogadtatás után tisztán látható lett, hogy a srácok minél hamarabb új utakra akarnak térni. Hát ez az All Souls Day című track után megvalósult és újra visszaadta az együttes a rajongóknak azt, amit ettől a bandától oly régóta szerettet volna ismét hallani. Kissé punk rockosra vették a figurát, aminek én személy szerint nem vagyok ellene. A teljes album valószínűleg már csak jövőre várható. Nagyon várjuk.
Az általam nagyra becsült walesi Bullet For My Valentine nevű metalcore banda a zseniális Fever című albumához új dalt klippestített meg. A Bittersweet Memories a sorban már a harmadik videó és ez -ellentétben az előzőekkel- lágyabb, érzelmesebb oldaláról mutatja meg a zenekart.
