2011. március 20., vasárnap

Yellowcard - When You're Through Thinking, Say Yes















megjelenés éve: 2011
tracklist:
1. The Sound of You and Me 4:36
2. For You, and Your Denial 3:33
3. With You Around 3:01
4. Hang You Up 4:02
5. Life of Leaving Home 3:24
6. Hide 3:12
7. Soundtrack 3:35
8. Sing for Me 3:54
9. See Me Smiling 3:50
10. Be the Young 3:56

myspace: http://www.myspace.com/yellowcard
Yellowcard - When You're Through Thinking, Say Yes (töltsd le)


Ezt a márciust a punk rock zene rajongói már úgy várták, mint egy falat kenyeret. A hónapban olyan bandák adnak/adtak ki albumot, mint a Rise Against, Yellowcard és a Sum 41, csak hogy a legfontosabbakat említsem. Az időrendet egy kicsit megborítva az értékelést a Yellowcard - When You're Through Thinking, Say Yes című albumával kezdem.
Az új taggal Sean O'Donnell-el, a Big IF-ből
A lemez nagyon "várós" volt, viszont vele kapcsolatban az érzelmek már vegyesnek mondhatóak. A gondolat, hogy talán ismét egy új Yellowcard-ot kapunk a legutóbbi album tartalmi és zenei mivoltja idézte elő. Az Ocean Avenue szerzemény még 2002-ben a pop punk és a punk-rock világban akkorát robbant, hogy a srácok tulajdonképpen az első lemezzel (a korábbi próbálkozásokat nem számolva) megalapoztak mindent, ami a sikerhez kell. Erényeik között megvolt minden, ami egy átütő ilyen stílusú bandához kell. Nekem -és szerintem sokan másoknak- az a bizonyos lendület tetszett a legjobban. Aki látta az albumhoz készített koncert DVD-t jól tudja miről beszélek. A Ryan Key vezette együttes olyan hatásosan ugrálta végig a fellépést és élte át az akkori erőteljes zenéjük minden mozzanatát, hogy az ezt követő albumok csak csendes dúdolásnak voltak minősíthetők. A Lights and Sounds kevésbé a Paper Walls pedig jobbára a visszafogottabb melódikus néha ódai dalok tárháza lett. Ne feledjük, hogy ez a szubjektív véleményem és a lassabb dallamokat én éltem meg némi csalódásnak.
Na, de ennyit a múltról, mert itt az újabb remény számomra és őszintén megvallva -egy, két meghallgatás után- nem lehet panaszra okom. Amikor nemrégiben kijött az első klipp a For you and your denial című dalhoz kicsit jobban fűteni kezdett a vágy az album iránt. A tempós hegedű szó az elején, a szája szélét harapdáló dögös csajszi a kocsiban, a srácok újra elemelkednek a földtől és ugrálnak a hangszerekkel, a refrén ismét energikus és határozott, Ryan hangja és életereje visszatér, ez mind-mind olyan elem, amely súgja neked, hogy itt bizony nem lesz csendes tábortűznél üldögélős nótázgatás. Van pár lassabb track, de még azok is most másképpen hangzanak, mint legutóbb. És miután az albumon végigrágtad magad rájössz, hogy ez egy kiválóra sikeredett anyag még ha a bandát a saját erőteljes mércéjén is mérjük. 10/9


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése