2010. április 19., hétfő

Misconduct - One step closer













megjelenés éve:2010
tracklist:
01. Intro
02. Closer
03. Out Of Reach
04. Naya
05. Family
06. I Close My Eyes
07. Walk Way
08. One Step Forward
09. Salvation Generation
10. Won’t Forget
11. Peace, Love & Unity
12. Side By Side Part II

myspace: www.myspace.com/misconduct
Misconduct - One step closer (töltsd le)

Egy újjabb kiválló hardcore punk banda áldozta magát a nagy rock zene oltárán. A kérdés, hogy vajon miért?! Ezekből a mondatokból már szerintem igencsak leszűrhető, hogy a szóban forgó zenekar ez évi albuma, ha nem is gyökeresen, de eltér az eddigiektől. A "97" óta munkálkodó svéd kvartet kemény és jól artikulált hard-os dalait világszerte rajongók sokasága ismerte meg az évek alatt a srácok most mégis a könnyebben emészthető, jól befogadható populárisabb hangzást részesítették előnybe. Az eredmény mindenesetre abszolut pozitív. A One step closer egy izzig-vérig punk rock album. Vagyis én így képzelem el ezt a stílust, mivel a pop-tól és a hardcore-tól messze áll mégis magában hordozza mind a két stílus egy-egy ismertetőjét. Dinamikus, kifejező, dallamos és egyszerűségében technikás is. Maga a lemez nyitánya elég újkori rock egyveleg, mely az effektek és a valódi zenei hangok különleges keveréke. A második szám (Closer) már egyérteművé teszi a dolgot és innetől kezdve nem lesz meglepetés a korong többi alkotása sem. Amúgy ebből a számból készült is egy klipp, melynek nagy sztoria nincs. Ami a leglátványosabb benne az a dobos egekbe meredesző igazi elsőhullámos angol punkra emlékesztető kakastarélyos sérója. A sorban következő trackek egytől egyig remek komponálásba részesülnek és mindegyikben van egy ún. plusz is -gondolok itt átvezető részek pazar megoldására, vagy egy határozott kezdésre-. Még kiemelem a sorból a Family című számot, mivel olyan kifejező ref.-et kapott a dal, hogy azt ezen az albumon már nem is múlják felül. Érdekesség tárgyát képezi még az uccsó melankólikus érzelmes dal is, melynek kezdő dallamjai egy az egyben a Green Day nagysikerű 21 Guns szerzeményét idézik bennem. Lopásról természetesen szó sincs, ugyanis semmi érdeke se származna ennek a pompás svéd bandának ebből a pár taktusból. Véletlen összeesés. Nagyszerű album. És így jobban átrágva magam az albumon azt tudom kijelenteni, hogy a srácok igen is jól döntöttek a stílust illetően. 10/9               




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése